Van egy kutyusom, még baba, most tanulunk rengeteg mindent. Igyekszem a legtöbb helyre vinni magammal. Még nem teljesen szobatiszta, néha játékból kicsit harap is, vagy ha túlpörög, ugrál. De ezeken dolgozunk gőzerővel, napról napra ügyesebb is.
Legjobb barátnőm és a párja viselkedése viszont nem tetszik, nem tudom, felfújom-e vagy ez olyan, amiről jó lenne legalább vele beszélni…
Ma náluk voltunk, direkt kérték, hogy kutyával menjek. De ott minden baj volt.
Ne szaladgáljon, mert összekarcolja a padlót (sima járólap, nem hajópadló vagy ilyesmi). Ne dobáljam neki a játékát, mert leveri a falról a festéket. Oda mentem a mosogatóhoz kezet mosni, ő is szaladt nézni, mit csinálok és felállt két lábra, az egyik mellső lábát meg a konyhaszekrényre tette. A barátnőm párja meg ezt látva megrúgta a hasát a kutyának ott alul, ahol szőre sincs, vagy kirúgta alóla a lábait, nem láttam pontosan, csak azt, hogy a kutya elesik mellettem.
5 másodperc múlva már szaladt, nem viselte meg, de engem igen… Kistestű kölyök még, vigyázok rá nagyon. Sosem rúgtuk vagy ütöttük meg.
Mikor először vittem hozzájuk, akkor is rápisilt az ő kutyájuk játszószőnyegére. Barátnőm elkezdte forgatni a szemét, hogy most akkor indíthatja be a mosógépet, meg hogy miért nem tanítottam meg, hogy bent pelenkára pisilhet? Mondjuk mert akkor 3 napja volt velem…?
És azóta minden alkalommal elmondja, hogy pisiltessem meg kint a kutyát, nem akar pisit takarítani bent.
Azért is esik ez rosszul, mert nekik is van kutyájuk és én rengeteget vigyázok rá. Úgy, hogy nem problémamentes kutya, maltipoo. Fél mindentől és mindenkitől, utcán azonnal pánikban van, kocsiban sír végig. Enni úgy eszik, ha mellette ülsz a földön. Piciként is hagyták már nálam, akkor nem egyszer bepisilt, keltem arra is, hogy épp az ágyneműmet hányja össze. Rágta szét díszpárnámat, töltőmet, cipőmet… De egyszer nem bántottam ezek miatt, barátnőméknek sem tettem megjegyzéseket, volt, amit nem is mondtam, mert ezek szerintem olyanok, hogy a kutyával járnak, ez van. Feltakarítom, és folytatjuk a napot.
Ők is mondják, hogy majd ha kell, vigyáznak rá, dehát ezek után azt is meggondolom, hogy vigyem-e magammal, nem még velük hagyni. De tudom, hogy nagyon vigyázok rá, sokszor már túlzottan is szeretem, ha lehet ilyet mondani. Felesleges vitát nem akarok, de ez a mai nagyon meglepett.